Szurokfő, azaz az oregánó

Már az ókori görögök és rómaiak is nagyra becsülték. A görögök például Afrodité ajándékának tartották, és úgy vélték, hogy boldogságot hoz. A növény varázsereje miatt az ókori görög menyasszonyok és vőlegények szurokfüzből font koszorút viseltek, hogy örömet és szeretetet vigyen a házasságba.

A közönséges szurokfű neve a „hegyi öröm” jelentésű görög oros (hegy) és ganos (ragyogás, öröm) szavakból ered. A szurokfüvet a Földközi-tenger vidékén, Közép-Ázsiában és a Kaukázus területén hagyományosan termesztették és gyűjtötték. Napjainkban is sokat használják, legfőképp fűszerként, mert erős, illatos aromája jól illik paradicsomos ételekhez.

A szurokfüvet széles körben alkalmazzák húsok, halak, zöldségek, sajtok, saláták és savanyúságok ízesítésére. Jellegzetes ízvilága különösen a pizzáról és paradicsomszószokról ismert.

Emellett teának is kiváló, és népi gyógyászatban gyakran használják megfázásra és emésztésjavításra, mivel aromája és hatóanyagai nyugtatják a gyomrot és segítik a légutakat.

Régebben a szurokfüvet sörfőzéshez és borfűszerezéshez is használták. Egykor az ételek tartósításában is szerepet kapott, mert antiszeptikus hatású.

A közönséges szurokfű szárított hajtásait júliustól szeptemberig gyűjtik, amikor még virágzik, és a levelek a legaromásabbak.

A szurokfű az egyik legerősebb természetes gyógyhatású növény, amelyet a népi orvoslás évezredek óta használ. Antioxidáns tartalma magas, gyulladáscsökkentő, vírus- és baktériumellenes hatású, valamint az emésztőrendszert is támogatja.

Tudtad?

• A szurokfűvel gyapjút narancsos-piros színűre lehet festeni.
• Kiváló méhlegelő, virágai gazdag nektárt tartalmaznak.
• Kozmetikai és likőrgyártásban is használják.
• A leveleket egykor molyok és rovarok ellen tették a ruhák közé.
• A népi hiedelem szerint a szurokfű megvéd a boszorkányoktól, ördögtől és vízi szellemektől.